A mozgalom Csúcspontjai
Somogy tetején, Kereki
Kipihenve magunkat, csapjunk bele a lecsóba és készüljünk fel a túraútvonal legértékesebb, legszebb szakaszára.
Telekit poros földúton hagyjuk el, és ingoványos rétek mellett érjük el a faluba bevezető utat. Itt sajnos pár km erejéig aszfaltot kell tennünk a lábatok alá. Elérve a Balatonszárszóra vezető utat, buszmegállóhoz érünk, ahol akár szakaszolni is van lehetőség.
Tovább állva átkelünk a Nezde-patak hídján és beérkezünk Szóládra, ahol csak alig pár métert teszünk meg és Nezde irányába térünk ki. Mélyútban löszfalba vájt pincék között kapaszkodunk tovább. Ez a pincesor nem azonos Szólád Európa-díjas löszpincesorával (azt más alkalommal érdemes meglátogatni) , de élményben ezek sem maradnak el tőle. Amikor újból átkelünk a Nezde-patak fölött, megérkezünk a Szóládhoz tartozó Nezde üdülőterületére. Erre nagy valószínűséggel a Nagy cseresznyefánál fogunk rálelni, amely után meg fogjuk hódítani a Nezde-tetőt.
Nezde faluról először egy 1093-ra hamisított oklevélben olvashatunk, hitelt érdemlő említése Nezda alakban fordul elő 1229-ben, ekkor a fehérvári káptalan birtoka. Oklevelek tanúsága szerint egy besenyő /Nezdei Besenyő János/ lakóhelye volt. A falu a török harcokban elpusztult. Jelenleg Szólád községhez tartozik, elsősorban üdülőfaluként tartják számon, de pár család egész éven át lakja a nyugodt, csendes helyet.
Erős kapaszkodás következik erodált mélyútban, először a Nagy szelídgesztenyefánál lévő pihenőt érjük el, ahol jól fog esni egy kis szusszanás. Újabb szuszogtató kaptató után a Szoborpark alsó pontjánál kötünk ki, Attila hun vezér szobránál. Ne feledjétek, a Nezde-tető újabb fotós igazolópont, ne hagyjátok, hogy az elétek táruló látvány erről elterelje a figyelmeteket!
A Kupa-Koppány vezér Emlékpark (Szkíta Golgota) hármas halom alakú dombja kegyhely, búcsújáró hely. A falusiak régóta ismerik a helyet és az itt feltételezhető energiának csodatévő hatást tulajdonítanak. Legenda szerint a somogyi herceget, Koppányt itt temették el, s lelke ma is itt bolyong. Pár évvel ezelőtt néhány ember lelkesedésből kegyhelyet kezdett kialakítani melynek során több periódusban kilenc emlékművet hoztak létre. Alulról először Attila hun vezér szobrával találkozhatunk, melyet Csaba királyfi székely kapuja, Baján kagán köve, a Magyar Táltos szobra, Koppány szobra, Babba Mária szobra, Veronika harangláb, a Kettős kereszt és a Mónika kilátó követ. Érdekes, elgondolkodtató séta lesz. Ha felértek, jól fog esni szusszanni és elmélkedni a fedett esőbeállóban.
A szóládi Nezde-hegy Csuka Mónika énekes és férje, Baksafalvi Soós László ötlete, Szólád község ünnepi dala is erről szól: „Nezde-hegyen szól a furulya. Erdő felett Koppány lelke száll, aki eljön, itt elbűvölten áll.”
Tovább állva jelzést váltunk és a 
-on folytatjuk a túrát az Erzsébet-erdő gerincútján. Hullámvasutazva kilátó-pihenőpontot érintve érkezünk meg az Alman- tetőre. Itt érjük el a túramozgalmunk és egyben Somogy megye legmagasabb pontját, 316,4 m. Ezt a történelmi pillanatot egy csúcscsoki elfogyasztásával koronázzuk meg! Somogy megye pontján egy rovásírásos kopjafa található, melyet a mára megszűnő szántódi Szent Kristóf természetjáró Egyesület lelkes önkéntesei állítottak 2009- ben.
Az Alman- tetőtől továbbra is az Erzsébet- erdő csodás erdejében, majd szántóföld mellett jó egy órányi hullámvasutazást követően érjük el Fehérkő várát. Közben nem árt nyitott szemmel járni, hisz az emelkedőkön a szántókon túl megcsillanhat a Kelet-Mecsek számos jellegzetes magaslata, sőt télen hidegfront utáni napokon még a horvátországi hegyek is feltűnhetnek, lezárva a látóhatárt. Arra azért figyeljünk, hogy a vonulás közben kétszer kell jelzést figyelnünk, előbb a Z sávra, majd a Z rom jelzésre kell váltanunk. Somogyban rengeteg vár emelkedett a középkorban, de ezek a történelem süllyesztőjében mind elpusztultak, így ez a megye egyetlen fennmaradt várromja, ezért rangjának megfelelően megilleti, hogy hosszabban foglalkozzunk vele.
Kereki Külső-Somogyban, a Kőröshegy-pusztaszemesi völgyben található, területéről őskori leletek is kerültek elő. Valószínűleg erre haladhatott el a Tihany-Balatonszántódtól délre induló kereskedelmi és hadiút, mely mentén már az őskorban települések alakultak ki. A község első említése, Quereki néven, 1193-ból datálódik, III. Béla adománylevelében. A környék tulajdonosai, földesurai voltak többek közt a székesfehérvári lovagok, Enyingi Török Péter, Báthori család és végül a XX. sz. első felében Bálványosi Satzger Pál. Nevezetességei közt a 2012-ben felavatott Horthy Miklós kormányzó szobrát és a település határában található Fehérkő várát érdemes említeni.
Somogy elpusztult, vagy csak nagyon csekély nyomban fent maradt középkori várai közül üdítő kivétel Fehérkő vára, mely megyénk legjobb (egyetlen) állapotban fennmaradt várromja. Fehérkő várát a népi emlékezet Kupavárnak őrizte meg, mivel Somogyban Koppány szálláshelyén minden várat Kupavárnak neveztek. Ismeretes még a Katonavár elnevezése is, mely egy XIX. századi katonai térképen szerepel. A vár a település határában, egy 283 m magas domb csúcsán található.
Valószínűleg Anjou Károly király adott parancsot egy uradalmi központ építésére a XIV. sz. 30-as éveiben, a környékbeli jobbágyfalvak felügyelésére és védelmére. Első említett kapitánya az erősségnek Czikó várnagy volt. 1403-ban a trónkövetelő Nápolyi László csatlósa Marczali Miklós erdélyi vajda elfoglalta a király (Luxemburgi Zsigmond) tulajdonában lévő kereki várat is. Az ostrom során a vár jelentősen megrongálódott, majd évekig elhagyatottan állt. A kegyelmet kapott Marczali család csak 1408-ban kapott engedélyt a vár felújítására. Az újjáépítés során főként téglát használtak építőanyagként, ami elsősorban nem katonai, hanem birtok központként játszott fontos szerepet.
1474-től az ország mágnásai közé tartozó Báthori család érdekeltségébe került. 1490. április 6-án, Hunyadi Mátyás halála után a német-római császár (Habsburg Miksa) zsoldos csapatai lerohanták a Dunántúl jelentősebb városait, várait. E rabló hadjárat folyamán a pici, jelentéktelen Kereki vár is áldozatul esett a dúlásnak. Az elkövetkezendő években a Fekete sereg, élén Kinizsi Pállal segítette visszafoglalni Báthory Istvánnak a család birtokát, de a vár felújítására nem áldozott a dúsgazdag család, mivel épületeit nem lakták. Így 1530-ig romokban hevert.
Ekkor Perneszi Ferenc nemes megvásárolta és felújíttatta a várat és a környező épületeket, de sajnos a viszonylagos jólét nagyon kevés ideig tartott, mert 1543-ban a környékbeli keresztény végvárak katonái felrobbantották falait, nehogy a rohamosan terjeszkedő oszmán hódítók kezére kerüljön és befészkeljék magukat. Ezen okból a török idők harcaiban nem játszott szerepet, s török feljegyzések sem említik a várat, bár a környék a Porta fennhatósága alatt állt.
Omladozó falait a XIX. sz. 30-as éveiben kezdték el bontani, anyagát a falu templomába építették be. A bontás a XX. sz. 20-as éveiben folytatódott, akkor az építőanyagokat egy közeli vadászkastély építésénél használták fel. Ezt a lakot Horthy Miklós kormányzó építtette kedvenc vadászterületére. A kastélyhoz vezető egykor pompázatos gesztenyefasor nyomai ma is felfedezhetők a Várhegy alatt. A kastély a II. világháború folyamán teljesen elpusztult. A vár területén az 1960-as évek elején folytak feltárások, ekkor kerültek elő a ma látható romok. Az ásatások rövid ideig tartottak, majd teljesen elhanyagolták a romokat, mindent beborított a bozót, a természet igyekezett visszavenni a helyet.
A 2000-es években egy lelkes, helybeli várbarát társaság kitisztította a területet, turista utat létesített hozzá, azóta látogatható. Napjainkban a várprogramnak köszönhetően jelentős felújítások kezdődtek, a tervek szerint az őt megillető állapotba kerül a megye egyik legjelentősebb műemléke.
A Várhegyről a Czikó-pihenőnél érünk a faluba, útközben álljunk meg a focipálya mellett kialakított Hősi emlékparknál, ahol a helyi hősök mellett egy másik műemlék, a „Puma” vadászezred egy hős pilótájának állít emléket, aki a falu mellett szenvedett halálos légi balesetet. Ha kedvünk engedi, elhagyva a falut, álljunk meg a református haranglábnál, aztán egy röpke időre elmerenghetünk a Horthy szobornál. Az egykori, vitatott életpályájú kormányzóról készült faszobor a róla elnevezett Parkban található az országút mellett.
Kereki a Szántódot Kaposvárról összekötő országút mellett található, Szántódtól 7 km-re, kiváló a tömegközlekedése, így ideális pont a túra megszakítására is.